Takács szerint a paksi építkezésnél a tervezés és a kivitelezés több pontján is olyan döntések születtek, amelyek előre láthatóan növelték a meder kimosódásának veszélyét.
TÉMA
paksi atomerőmű
Ez az oldal egy ügy összes hírét gyűjti időrendbe, több forrásból. Minden cím az eredeti cikkre mutat.
Súlyos tízmilliárdokba került az országnak a nyár folyamán a Paksi Atomerőmű teljesítményének visszavágása. A kieső áramot jóval drágábban, a szabadpiacról kellett pótolni, a számla végösszege pedig ijesztően magasra rúgott – a szakértők szerint ráadásul Paks hűtési gondjai már jó előre borítékolhatóak voltak.
Alekszej Lihacsov szerint mindent figyelembe vettek a projekt tervezésekor.
A lap szerint, ha az MVM magánvállalat lenne, egyértelmű, hogy a tulajdonosokat kellene, hogy terhelje a veszteség.
A REKK kutatói szerint nagyjából 37,4 milliárd forintos többletköltséget okozhatott a paksi atomerőmű nyári visszaterhelése. Elemzésük szerint az MVM-nek a kieső termelést a piacon kellett pótolnia, miközben a problémák egy része előre látható volt, így az ebből eredő üzleti veszteség nem hárítható automatikusan a társadalomra.
A kutatók számításai alapján volt olyan nap, amikor a paksi termeléskiesés miatt a veszteség meghaladta a kétmilliárd forintot.
Dunaszentbenedeken végeztek, a katonák levonultak, de a munka folytatódik a másik oldalon, Pakson.
Tereprendezéssel együtt novemberre készülhet el a paksi fenékküszöb, amely vízszintemelő funkcióját már hetek óta teljesíti. Enélkül a paksi áramtermelést szeptember elejére valószínűleg teljesen le kellett volna állítani – tudtuk meg a helyszínen. Kérdésünkre Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy az építmény ma leginkább látszódó részét, a Paks felől benyúló „sarkantyút” vissza fogják bontani, és normál hozamok mellett a fenékküsz…
Amit nappal építünk, este leomlik, mint ahogy a balladába’ is van, idézte majdnem pontosan a Kőmives Kelemen című művet Dr. Ruszin-Szendi Romulusz.